Viszontlátásra

Viszontlátásra, - mondom, és megyek. 
Robognak vonatok és életek - 
Bennem, legbelül valami remeg. 
Mert nem tudom, 
Sohasem tudhatom: 
Szoríthatom-e még 
amit elengedek. 
Viszontlátásra: mondom mégis, mégis. 
Viszontlátásra - holnap. 
Vagy ha nem holnap, - hát holnapután. 
Vagy ha nem akkor - hát majd azután. 
És ha aztán sem - talán egy év mulva. 
S ha még akkor sem - hát ezer év mulva. 
Viszontlátásra a földnek porában, 
Viszontlátásra az égi sugárban. 
Viszontlátásra a hold udvarán, 
Vagy a Tejút valamely csillagán - 
Vidám viszontlátásra mégis, mégis!  
(Ismeretlen)

Lazulj el....

Lazulj el szépen, csendesen!
Érezd, a lelked megpihen!
Hogy ne lehessen más jelen,
rajtad kívül és Istenen.


Apró harangok konganak,
eltűnik minden gondolat.
A fény lebont minden falat,
feloldva benned gondokat.


Érzed a tested ellazul,
gyógyulni kezd, ami beteg.
Érzések jönnek válaszul,
s oldják leláncolt lelkedet.


Fenséges megtapasztalás,
gyógyul a lélek és a test.
Benned, egy mennyei varázs,
lelkedben fájót, szépre fest!

Forrás: Aranyosi Ervin